A kiképzési objektumok, gyakorló- és lőterek fenntartása, megóvása mellett, a fenti képességek birtokában, az MH Bakony Harckiképző Központ alaprendeltetése: biztosítani a lő- és gyakorlótereken a Magyar Honvédség és a szövetséges NATO-tagországok alakulatai részére a parancsnoki és törzsvezetési, valamint az éleslövészetekkel egybekötött harcászati gyakorlatok biztonságos végrehajtását, az érkező csapatok fogadását és kulturált elhelyezésüket. Mindezek ismeretében nem valószínű, hogy Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű gyakorló- és lőteréről mindenkinek azonnal a természetvédelem jutna az eszébe. Pedig az Európai Unió által, a madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelvek alapján létrehozott Natura 2000 hálózat hazánk közel huszonegy százalékát fedi le. Az ország olyan részeit, amelyeknek ökológiai értékeiben sem az elmúlt évtizedek intenzív mezőgazdasági tevékenysége, sem az urbanizáció nem okozott visszafordíthatatlan károkat. A katonai gyakorlóterek pontosan ilyen területek.

A Natura 2000 hálózat kijelölésével a természet védelme iránti elkötelezettség minden érintett szervezetnél jelentős, pozitív irányú szemléletváltást eredményezett. Így a Várpalota melletti központi gyakorló- és lőtér területének egy kisebb részét például már 2005-től ökológiai védettség alá helyezték. Mivel pedig a többi gyakorlótér is jelentős természeti értékekkel rendelkezik, az illetékes nemzeti parkok szakembereinek kezdeményezésére az elmúlt években valamennyi gyakorlótérre kiterjesztették a Natura 2000 minősítést. A természetvédelmi feladatok finanszírozását a LIFE program biztosítja.

A táborfalvai kiképzőbázis tatárszentgyörgyi lő- és gyakorlótere 1876 óta honvédségi terület, 2010 óta pedig teljes egészében a Natura 2000 védettsége alá tartozik. A Honvédelmi Minisztérium, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. és a WWF Magyarország Alapítvány sikeresen benyújtott közös pályázata eredményeként a „Turjánvidék LIFE" program keretében 2 730 102 euró jutott a lőtér 7300 hektárnyi területe ökológiai egyensúlyának helyreállítására. A 2018. szeptember 30-ig meghosszabbított futamidejű projekt költségvetésének hetvenöt százaléka uniós támogatás. A program a lőtér mélyebben fekvő, egykor vizes, néhol süppedékes, nehezen járható, „turjános" területéről kapta a nevét.

A környéken eddig fellelt több mint háromszáz védett faj élőhelye megóvásának legalapvetőbb feltétele a terület vízellátottságának a javítása, a talajvízszint helyreállítása. A lőtérre jutó csapadékvíz visszatartását műtárgyrendszer kiépítésével kell elérni. Szükséges ugyanakkor a tájidegen, az őshonos növényeket kiszorító fajok (akác, bálványfa, kései meggy, erdei fenyő, feketefenyő, keskenylevelű ezüstfa, zöld juhar, selyemkóró) jelentős részének kíméletes, mechanikus módszerrel és vegyszeres kezeléssel történő eltávolítása is. Kiemelt figyelmet fordít a program a szinte kizárólag csak a tatárszentgyörgyi lőtér területén fellelhető rákosi vipera élőhelyeinek rehabilitációjára is. Hazánk egyik legveszélyeztetettebb állatfajának a megmentése a szántóföldek visszagyepesítésével, a terület nagyüzemi kaszálása helyett szarvasmarhák legeltetésével és a viperák élőhelyei környékének a lezárásával érhető el.