Az MH BHK közvetlen elődje, a Központi Gyakorló és Lőtérparancsnokság 1992. október 1-jén alakult meg azzal a feladattal, hogy biztosítsa a lőtérre érkező csapatok kiképzési feladatainak, gyakorlatainak, lövészeteinek kiszolgálását, az arra való felkészülést és a végrehajtás értékelését. Az alakulat jogutódja az 1949. március 16-án megalakított Tüzér Kiképző Központnak, de történeti jogelődjének tekinti az 1905-ben Hajmáskéren létrehozott Közös Hadseregbeli Tüzérségi Lövőiskolát, valamint a 1913-ban Várpalotán megalakult Magyar Királyi Honvéd Csapat Gyakorlótér Parancsnokságát.

Az alakulatnak helyet adó laktanya 1952-ben vette fel Kossuth Lajos nevét. 1968-ban felépült a gyalogsági lőtér, korszerű villamos szerkezetekkel és célmozgató berendezésekkel. 1969–72 között Kincsestábor, egy viszonylag korszerű objektum építése valósult meg. 1974-ben tovább folytatódott a Kossuth-laktanya felújítása, korszerűsítése.

1975-ben megalakult az MN 7300 Tüzér Kiképző Központ, majd 1991. október 31-én a kiképző központot felszámolták. Egy év szünet után 1992. október 1-jétől alakult meg a Központi Gyakorló- és Lőtérparancsnokság. 2004. május 1-jétől az alakulat új megnevezése Magyar Honvédség Bakony Harckiképző Központ.

A katonai szervezet alaprendeltetése a Bakony lábánál, Tapolca szomszédságában lévő Újdörögd térségben valamint Táborfalva és Tatárszentgyörgy mellett elterülő, kiképzési objektumok, gyakorló- és lőterek fenntartása, megóvása és a rendeltetésszerű működés biztosítása.

A lő- és gyakorló téren a Magyar Honvédség és a NATO-országok alakulatai hajtják végre parancsnoki és törzsvezetési, éleslövészettel egybekötött harcászati gyakorlataikat. A gyakorlatok biztonságos végrehajtása mellett nagy gondot fordítunk a természeti értékek megóvására is. A központi gyakorló- és lőtér a terület Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű katonai gyakorlótere.